Gheorghe Hagi

A Bernabéu-kupa apropóján egy olyan játékossal folytatjuk sorozatunkat, aki mindkét klub színeiben játszott. Nem a Real Madridban futotta legjobb éveit, ám a világ futballjára annál nagyobb hatással volt. Az elismert tréner, Luis Fernández mondta: ő olyan, mint a bor: minél érettebb korban van, annál jobb. Gheorghe Hagiról van szó, vagy ahogy játékoskorában nevezték: a Kárpátok Maradonája.

 

Hazájában és Törökországban is valóságos nemzeti hős, Romániában hatszor választották meg az év játékosának, a ’80-as és ’90-es évek egyik legjobb európai támadó középpályása. Híres volt pontos passzairól, távoli lövéseiről. Három világbajnokságon (1990, 1994, 1998) és három Európa-bajnokságon (1984, 1996, 2000) erősítette a nemzeti tizenegyet. 125-szörös válogatott, Dorinel Munteanu után ez a második legtöbb Romániában. Ezeken a találkozókon 35 gólt szerzett, ebben a tekintetben viszont ő az első.

2003-ban az UEFA jubileumán bekerült az úgynevezett Golden Players közé. (Az UEFA felkérte tagszövetségeit, hogy nevezzék meg legjobb játékosukat az elmúlt 50 évből, a románok őt jelölték.) Hagi azon kevesek közé tartozik, akik játszottak a Real Madrid és az FC Barcelona csapatában is. 2004 márciusában Pelé a legjobb akkor élő 125 játékos közé jelölte.

Játékosként
Pályafutását a Farul Contanţában kezdte, de a román szövetség két évre a Luceafarul Bukaresthez irányította. Ezt a klubot 1978-ban hozták létre és arra volt hivatott, hogy egybegyűjtse a legtehetségesebb fiatal játékosokat és felkészítse őket a nemzetközi megmérettetésre. 1982-ben már ismét a Constanţában futballozott, de 18 évesen már készült egy nagy csapatba igazolni. Eredetileg az Universitatea Craiova lett volna a célállomás, de végül a bukaresti Sportul Studentescet választotta.

1987 telén került a Steaua Bukaresthez, amikor éppen készültek a Dinamo Kijev elleni Európai Szuperkupa döntőre. Az eredeti szerződés mindössze erre az egy meccsre szólt volna. Miután ezen a döntőn ő lőtte az egyetlen gólt, a Steaua nem kívánta visszaengedni a Sportul Studentesc-hez és megtartotta. A Steauában töltött évei alatt 97 bajnokin 76 gólig jutott. 1988-ban BEK elődöntőig, majd egy évre rá a döntőig verekedték magukat. 1987-től 1989-ig ők nyerték meg a román bajnokságot és a román kupát is.

A Real Madridhoz az 1990-es világbajnokság után került. A spanyol csapat 4,3 millió dollárt fizetett a Steauának. Nem kisebb nevet kellett volna pótolnia, mint a népszerű, de a torinói „Bikákhoz” távozó Martín Vázquezt. Nem a legszerencsésebb pillanatban érkezett, 1992-ben például húsz nap leforgása alatt a bajnokságot és a kupát is elveszítette a Madrid. Az akkori elnök, Ramón Mendoza több kelet-európai tehetséget is leszerződtetett azokban az években, többségük nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. Hagi két idényt húzott le fehér mezben, a bajnoki elsőséget görcsösen visszaszerezni igyekvő klub végül eladta a Bresciának.

Az ott eltöltött időszaka a Serie A-ból való kiesést, egy év múlva pedig feljutást hozott, mivel a lombard csapat rögtön megnyerte a másodosztályt Hagi vezérletével. Az 1994-es VB-n emlékezetes teljesítményt nyújtott, így újra a La Ligába került, de már az FC Barcelonához Johan Cruyff kezei alá.A holland tréner igazság szerint már a madridi évek idején is nagyra tartotta őt.

A trófeákat tekintve a madridihoz hasonlóan a katalánoknál eltöltött évek sem voltak eredménytelenek, de két év múlva innen is továbbállt, leigazolta a Galatasaray. Mégsikeresebb időszak következett, és nagy népszerűségnek örvendett a szurkolók körében. Hagi és Fatih Terim munkája nyomán igen erős gárda jöt létre, amely négy bajnoki címet szerzett ottléte alatt. Lényegesebb azonban, hogy nemzetközi szinten is ütőképessé vált az együttes, az Arsenal ellen elhódította az UEFA-kupát. Ekkor fordult elő ismét az a helyzet, hogy szembetalálta magát egykori klubjával, a Real Madriddal. Ez volt az a bizonyos Európai Szuperkupa-döntő, amelyben a blancók alulmaradtak a törökökkel szemben. Ez a nemzetközi kupasiker az egyetlen és azóta is egyedülálló a török futball történetében. Általános őrület lett úrrá Isztambulban, Hagi népszerűsége soha nem látott magasságba szökött. 2000-ben, 35 éves korára minden lehetséges kupát begyűjtött a Galatasaray-jal. 2001-ben visszavonult, de a törökök és a románok azóta sem feledik. A Galatasaray szurkolóktól a Parancsnok becenevet kapta.

A válogatottban
1983-ban, 18 évesen mutatkozott be a válogatottban (Osloban Norvégia ellen) és 2000-ben öltötte magára utoljára a címeres mezt. A Hagi-vezette román válogatott 1994-ben történelme legjobb eredményét érte el azzal, hogy eljutott a VB-n a negyeddöntőig. Ott is csak a torna meglepetéscsapataként menetelő svédek állították meg őket tizenegyespárbajban. 
Ő maga háromszor talált be. Legemlékezetesebb a ’90-ben döntős Argentínának lőtt gólja, a dél-amerikaiak 3-2-es legyőzése általános meglepetést keltett. Nem kevésbé volt szép a kolumbiai Oscar Córdoba kapussal szembeni átemelős gólja. Be is válaszották a VB all-star csapatába.

Négy évvel később, a ’98-as mundiál után bejelentette, hogy visszavonul a válogatottól, de néhány hónap múlva meggondolta magát és a holland-belga közös rendezésű EB-n még játszott. Igaz, a búcsú nem sikerült túl jól. Az olaszok ellen elvesztett negyeddöntőn kiállították. 2001-ben hagyta abba az aktív játékot egy monumentális rendezvény után az április 24-ei Románia – Világválogatott gálamérkőzésen, mintegy 70.000 néző előtt. A válogatottban mindmáig ő lőtte a legtöbb gólt. 2001-ben minden idők legjobb román labdarúgójának választották.

Edzőként
Még ugyanebben az évben a Sporting Lisszabonhoz távozó Bölöni Lászlót váltotta a román válogatott kispadján. Mivel a világbajnoskágra való kijutás nem sikerült, menesztették. Hat hónap alatt egyetlen jegyezhető eredménye volt, sajnos éppen Magyarország ellen Budapesten. 
Azelőtt soha nem nyert itt a román válogatott. 2003-ban elvállalta a török Bursaspor vezetőedzői posztját, de a rossz szezonkezdet miatt a klub megvált tőle. Egy esztendővel később a Galatasaray edzője lett és 2005-ben a török kupa döntőjében a legfőbb rivális Fenerbahce 5-1-es legyőzése meghozta edzői pályafutása első trófeáját.

2005 nyarán a Steaua Bukarest szerződtette vona, de a Hagi által kért és a román bajnok által ajánlott fizetés között túl nagy volt az eltérés ahhoz, hogy meg tudjanak egyezni. Így lett a Politehnica Timişoara edzője, ott azonban néhány rossz eredmény után összekülönbözött a klubvezetéssel és pár hónap után távozott. A Constanţában egészen addig az ő nevét viselte a stadion, amíg a temesvári csapathoz nem szerződött, ezután viszont azonnal átnevezték azt.

2007 júniusától szeptemberéig a Steaua edzője is volt. Mérsékelt kezdés a bajnokságban, ami főleg annak volt köszönhető, hogy sérülés miatt jónéhány játékosa nem volt bevethető. A Steauát bejuttatta a Bajnokok Ligájába. A tulajdonos, Gigi Becali azonban túlságosan beleártotta magát a szakmai dolgokba is, ami Haginak nem tetszett. Az BL-csoportkörbeli első mérkőzés után köszönt el, amikor 2-1-re veszítettek Prágában a Slavia ellen.

Miután Frank Rijkaardot menesztették a Galatasaray-tól, Hagi került a helyére. 2010. október 21-én másfél éves szerződést kötöttek vele. Segédje korábbi csapattársa, Tugay Kerimoglu volt. Nem töltötte ki a kontraktust, március 22-én a sorozatos rossz bajnoki eredmények hatására (a Galata’ a végelszámolásnál sem tudott a nyolcadik helytől feljebb végezni) szerződést bontottak vele.

Jelenleg a 2009-ben alapított Gheorghe Hagi Futballakadémiát vezeti.

Hagi számokban
Teljes név: Gheorghe Hagi
Születési idő/hely: 1965. február 5./Săcele
Magasság: 174 cm
Posztja: támadó középpályás

Klubjai ifjúsági játékosként:
 – Farul Constanţa (1978–1980, 1981-1982)
 – Luceafărul Bukarest (1980–1981)

Klubjai felnőttként:
 – Farul Constanţa (1982–1983)
 – Sportul Studenţesc (1983–1987)
 – Steaua Bukarest (1987–1990)
 – Real Madrid (1990–1992)
 – Brescia (1992–1994)
 – FC Barcelona (1994–1996)
 – Galatasaray (1996–2001)

A válogatottban:
 – román U16-os válogatott (1979–1980; 4 mérkőzés)
 – román U17-es válogatott (1980–1981; 13 mérkőzés, 1 gól)
 – román U18-as válogatott (1981–1983; 32 mérkőzés, 9 gól)
 – román felnőttválogatott (1983–2000; 125 mérkőzés, 35 gól)

Csapatai edzőként:
 – román válogatott (2001)
 – Bursaspor (2003–2004)
 – Galatasaray (2004–2005)
 – Politehnica Timişoara (2006)
 – Steaua Bukarest (2007)
 – Galatasaray (2010–2011)
 
Eredményei
 – román bajnok (1987, 1988, 1989: Steaua Bukarest)
 – török bajnok (1997, 1998, 1999, 2000: Galatasaray)
 – román kupagyőztes (1987, 1988, 1989: Steaua Bukarest)
 – török kupagyőztes (1999, 2000, 2005 (edzőként): Galatasaray)
 – Spanyol Szuperkupa-győztes (1990: Real Madrid; 1994: FC Barcelona)
 – Török Szuperkupa-győztes (1996, 1997: Galatasaray)
 – Európai Szuperkupa-győztes (1986: Steaua Bukarest; 2000: Galatasaray)
 – UEFA-kupa-győztes (2000: Galatasaray)
 – anglo-olasz kupa győztese (1994: Brescia)

 – román bajnoki ezüstérmes (1986: Sportul Studenţesc)
 – spanyol bajnoki ezüstérmes (1992: Real Madrid)
 – Copa del Rey-döntős (1992: Real Madrid; 1996: FC Barcelona)
 – BEK-döntős (1989: Steaua Bukarest)
 
 – román gólkirály (1985, 1986)
 – a BEK gólkirálya (1988)    
 – az év játékosa Romániában (1985, 1987, 1993, 1994, 1997, 1999, 2000)
 – a világbajnokság All-Star csapatának tagja (1994)
 – FIFA 100 listán szerepel