Luis del Sol

Luis del Sol Cascajares a spanyol futball történetének egyik legjelentősebb alakja. A Héttüdejűnek is becézett játékos balszélsőként kezdte, majd középső középpályásként lett korának meghatározó játékosa. Rendkívül komplett labdarúgó volt, fizikálisan erős, magas játékintelligenciával.

 




1935. április 6-án született Arcos de Jalón-ban (Soria). Két hónapos volt, amikor családja Sevillába költözött. A San Jerónimo negyedben nőtt fel és tizennégy évesen már dolgozott az ISA nevű gyárban. Az Alegría kölyökcsapat után első említésre való klubja a Ferroviarios volt, ahonnan José Valera hívó szavára a Betis ifjúsági csapatához vezetett az útja.

Leszámítva egy Utrerai kitérőt, hét éven keresztül erősítette a zöld-fehéreket, akik rövid időn belül két osztályt is ugrottak. Először 1954-ben a második vonalba jutottak fel, majd 1958-ban már a legjobbak között szerepeltek. Del Sol az 1955/56-os idénytől kezdve volt a felnőtt csapat tagja. Teljesítményére a Real Madrid technikai igazgatója is felfigyelt és 1960 tavaszán a fővárosiakhoz került. Habár csak két évig volt a klub játékosa, pályafutása legjelentősebb trófeáit madridistaként szerezte, nevét ekkortól kezdték a legjobbak között számon tartani.

Játszott Glasgow-ban a Frankfurt elleni BEK-döntőben és a Penarol elleni Világkupa-finálé mindkét mérkőzésén. Érkezése gyümölcsöző volt mind a Madrid, mind a játékos számára. Kevesen nyertek ilyen rövid idő alatt két ilyenjelentős trófeát.


1962-ben úgy döntött, szerencsét próbál Itáliában és a Juventushoz szerződött. Szeptember 16-án debütált a Serie A-ban és nyolc év alatt egy bajnoki és egy kupaelsőséget ért el csapata. 294 mérkőzésen 29 gólt szerzett a zebráknál. Két évet még lehúzott az AS Románál, majd Szusza Ferenc kérésére visszatért a Betishez. Utolsó profi mérkőzéseit ott játszotta, és harmincnyolc évesen onnan is vonult vissza.

Tizenhat mérkőzésen szerepelt a spanyol válogatottban, ebben benne foglaltatnak a chile-i és az angliai mundiálon való szereplései is. Az 1964-es Európai Nemzetek Kupája végső fázisában nem játszott, de az odáig vezető úton igen, így Európa-bajnoknak mondhatja magát.

Később edzőként tevékenykedett, jelenleg a Betis szakmai stábjában dolgozik.

Del Sol számokban
Teljes név: Luis del Sol Cascajares
Becenév: Siete Pulmones, Cepillito
Születési idő/hely: 1935. április 6./Arcos de Jalón
Posztja: középpályás

Klubjai játékosként:
 – Alegría
 – Ferroviarios
 – Betis (1953-1960, 1972-1973)
 – Utrera (1953–1954, kölcsönben)
 – Real Madrid (1960–1962)
 – Juventus (1962–1970)
 – AS Roma (1970–1972)

Klubjai edzőként:
 – Carmona
 – Jerez Industrial
 – Betis Juvenil
 – Betis (1986–1987, 2001)
 – Recreativo (1990)
 
A válogatottban:
 – 1-szeres spanyol U21-es válogatott (1959)
 – 3-szoros spanyol B válogatott (1957–1959)
 – 16-szoros felnőtt válogatott (1960–1966, 3 gól)

Eredményei
 – Világkupa-győztes (1960: Real Madrid)
 – BEK-győztes (1960, Real Madrid)
 – spanyol bajnok (1961, 1962: Real Madrid)
 – spanyol kupagyőztes (1962: Real Madrid)
 – olasz bajnok (1967: Juventus)
 – olasz kupagyőztes (1965: Juventus)
 – Európa-bajnok (1964)