Noha vannak azért árnyalatnyi különbségek, de a Real Madrid szurkolói nagyon jól ismerik azt a helyzetet, amiben most a Barcelona drukkerek találták magukat. Messi távozásával hatalmas űr keletkezett, a szezononkénti átlagos 50 gól, a tekintélye, a mentális erő, amit képviselt amikor a pályán volt, mind ismerős.
Cristiano Ronaldo távozásakor a madridisták élték át ezt, igaz, akkor egyidejűleg Zidane is elment. A Barcelona edzőt akart váltani, viszont ugyanúgy melléfogásnak bizonyult Koemant a padra ültetni, mint előtte Setient.
Míg a fehérek szerencséje az volt, hogy a keretben maradt Bale és Benzema. Az előbbi nem vállalta el, hogy a vállára vegye a csapat fő-gólgyáros posztját, szerencsére Karim Benzema szótlanul és alázatosan teszi, ami tőle telik. A Barcelona keretében jelenleg nincs ilyen, aki lehetett volna, azt maga Koeman küldte el egy kurta telefonhívással elintézve: Suárezt.
A katalán klub a Bartomeu éra alatt sorra követett el hatalmas merényleteket önmaga ellen. Olyan játékosokat engedett vagy küldött el, akiket meg kellet volna tartani éppen a Messi utáni időkre gondolva. De edzők terén se volt egy sikeres húzásuk se.
A Real Madrid válsága három szezon után lassan kezd enyhülni, hiszen először Benzema, mostanra a beérni látszó Vinícius is megteremti azt az önbizalmat, ami feltétel ahhoz, hogy bajnok esélyes lehessen egy csapat. A Barcelona keretében egyenlőre nincs senki, aki ezt jelenthetné.
Míg a Real Madrid Lopetegui edzősége alatt 14 meccsen 21 gólt szerzett, ami átlagosan 1,5 találat, addig a Barcelona Koemanal 13 meccsen 16 gólig juttott, ami 1,2-es átlagot jelent. Tudjuk, hogy egy történelmi éra végét jelentette Messi távozása, és mind a két csapat igyekezett ha nem is megoldást, de legalább enyhítést találni a problémára. Mind ez idáig nem sikerült.
A Real Madrid Bale, Asensio, majd Mariano felé fordult, egyikük se vált be, váratlan helyről jött az enyhítés: a már említett Benzema, majd a mostani szezonkezdetben pedig Vinícius szárnyalásával. A Barcelona Memphis, Agüero, majd Luuk de Yong szerződtetésével próbálkozik. Eddig sikertelenül.
Noha a helyzet hasonló, de a Real Madrid anyagilag stabil maradt a COVID válság alatt is, sőt, nyereséges, a pénzügyek Pérez kezében jó helyen vannak. A játékos igazolási politikája is sikeres és nyereséges a királyiaknak. Ellentétben a katalán klubbal, akik Bartomeu pazarlása, logikátlan, és a klub érdekeivel gyakran ellentétes intézkedéseinek köszönhetően anyagilag is mély szakadékban találták magukat.
A másik szignifikáns különbséget az edzők jelentették. Míg a Real Madrid vissza tudta hívni Zidanet, akivel aztán La Liga győzelmet aratott, addig a Barcelona egyenlőre csak igyekszik olyat találni, aki szívében és agyában is a sikerük záloga lehet. Xavi lesz Koeman utóda, hogy mennyire fog bevállni, az idő eldönti. Hiszen sikeres munkát hagy el, de fiatal edzőként rizikót vállal ezzel. Solari Madridban belebukott, most Dél – Amerikában sikerült neki helyreállítani a karrierjét.
Talán Koeman volt ennek a rettenetes vezetésnek az utolsó átok maradéka, és az elbocsátása után végre megindulhatnak felfelé a gödörből. Majd az idő eldönti. De Messi pótlására nem találtak még receptet, egy ideig nem is fognak, azt hiszem. Ha bármelyik madridista azt gondolja, hogy a mi malmunkra hajtják ezzel a vizet, akkor nagyot tévednek.
Mind a nézettség visszaesése, mind a játék színvonalának a csökkenése, mind a rivális anyagi és minden téren mutatott betegségei a teljes La Liga színvonalát és minőségét rontja. Ennek maximum a PL klubok örülhetnek, hiszen Ronaldo miatt többen kapcsolnak majd oda, vagy a PSG meccseire Messi miatt.
Nem, nekünk nem jó egy szenvedő rivális. A két klub mindig egymás mércéje volt, a rivalizálás bizsergető izgalmakat jelentett, a világ két legjobb játékosa pedig adta az a különleges ízt hozzá, amitől annyira finom volt. Istenments, hogy én sok sikert kívánjak nekik, annál azért kevésbé kedvelem őket. De egy tisztes helytállással, valamennyire nézhető játékkal kiálló Barcelona bizony jót tenne, ha pedig a másik nagy riválist, az Atletico Madridot nézzük, eddig csak nekik tett jót míg újra helyre áll a világ rendje.
Mert az van rendben, hogy a La Liga köztük és köztünk kell eldőljön. Ennek a két klubnak kell irányítania a spanyol labdarúgás világát, ezen senki se kell megsértődjön, ez így volt mindig is, és remélem így is lesz! Egy Clásico győzelem után szeretnék arra büszke lenni, hogy egy erős, harcias Barcelonat győztünk le, mert egy betegen krehácsoló szerencsétlent lenyomni nem ugyanaz…
Kép: Marca