Mariano García Remón az „Odesszai macska” egyike a Real Madrid történetének legjobb kapusainak. Gyors hálóőr volt, kiváló reflexekkel.
1950. szeptember 30-án született Madridban. Ő az egyetlen – szűkebb értelemben véve is – Madridban született kapus, aki érvényesülni is
tudott a Real Madrid első csapatában. Első klubja a Rayo Vallecano ifjúsági együttese volt, ahonnan egy szezon elteltével a legnagyobb fővárosi gárdához került.
1966. augusztus 1-jén tehát – 15 évesen – leigazolta a Real Madrid. Kezdetben a madridi óriásklub kölcsönadta őt a Talaverának, ahonnan a szezon felénél az Oviedo-ba került. Itt megszerezte a kellő rutint ahhoz, hogy visszatérhessen Madridba, ahol a kezdőcsapatban tartottak rá igényt. Ez az 1971-72-es szezonban volt, amikor bajnoki címet is ünnepelhetett, innentől kezdve még tizennégy idényen keresztül, 1984-85-ös évadig volt a csapat tagja. 1971-ben debütált egy Ibériai Kupa meccsen Badajozban. A merengueknél hat bajnoki címet és négy spanyol kupa-győzelmet gyűjtött be.
Emlékezetes meccsei
A spanyol válogatottban kétszer szerepelt: Hollandia (1973. február 5.: Hollandia – Spanyolország 3-2) és Törökország ellen. Egyik ligameccsen a Gijon ellen két tizenegyest is megfogott: az egyiket Quini, a másikat Churruca lőtte. Játszott a világválogatottban az Eusebio tiszteletére rendezett mérkőzésen. Bizonyítékul, hogy mennyire remek kapus volt, álljon itt az edzői névsora. Mindannyiuknak elnyerte a bizalmát: Miguel Munoz, Molowny, Miljanic, Boskov, Di Stéfano, Amancio… A madridisták még mindig emlékeznek a Real Madrid századik BEK-mérkőzésére, amelyen Garcia Remón védett. 1973. március 7-én játszották az összecsapást Odesszában a Dinamo Kijev ellen. Innen is kapta az odesszai macska becenevet. Sérülései azonban
gyakran hátráltatták őt. Egymást váltották Miguel Angellel, de mindig vissza tudott térni. Volt ínszalagszakadása, könyöksérülése, meg még néhány egyéb sérülése. De mint igazi „macska” mindegyikből felépült. Összesen 177 bajnoki mérkőzésen szerepelt a Real Madridban (165 gólt kapott).
Az 1985-86-os szezonban búcsúzott a Real Madridtól 35 évesen, Leo Beenhakker kinevezése előtt. Húsz évig kapuskodott a csapatnál, ebből tizenötöt az első csapatnál. Visszavonulása után edzősködött a Klub ifjúsági együtteseinél, például a „B” csapatnál a Segunda Divisiónban. Valdano távozása után – a galíciai mester kérésére – Arsenio Iglesias mellett volt másodedző. Később különböző első és másodosztályú csapatok trénere lett, többek között a Sporting Gijón és a Salamanca játékosait is edzette.
2004-ben huszonegy meccs erejéig a Real Madridnál is volt vezetőedző.
Klubjai: Rayo Vallecano (ifjúsági), Talavera, Oviedo, Real Madrid (1971-1985)
Eredményei:
6-szoros spanyol bajnok a Real Madrid-dal (1971-72, 1974-75, 1975-76, 1977-78, 1978-79, 1979-80)
4-szeres spanyol kupagyőztes a Real Madrid-dal (1974, 1975, 1980, 1982)
2-szeres UEFA-kupa győztes a Real Madrid-dal (1985, 1986)