bannerv2

Puskás Ferenc

Tizenhat évesen debütált az első osztályban, onnantól kezdve arany betűkkel íródott a futballtörténet egyik legragyogóbb pályafutása. Magyarország 1956-os orosz megszállása után két évre eltiltották a futballtól, majd szerződést kötött a Real Madriddal, ahol újra legjobb formájában tündökölt, sokak szerint az utolsó komoly magyar futballsikereket érte el. Madridban máig óriási szerencsének tartják, hogy még a kihagyás után is felvetődött leigazolásának ötlete. Trófeák sokaságát nyerte Magyarországon és Spanyolországban is. Hajszálpontos átadások, remek helyezkedés, kivételes lövőtechnika, mozgékonyság jellemezte.

Puskás Ferenc 1927. április 1-én született Budapesten. Édesapja játszott a Kispestben és edzője is volt, ő nevelte fiát a futball szeretetére. Népes, ám szerény körülmények között élő családból származott, gyerekkorában rongyokból és újságpapírból készült labdával kezdett el játszani. Hamarosan többet jelentett számára a futball, mint puszta időtöltést, meg is ragadta a lehetőséget, hogy bekerüljön a Kispest serdülőcsapatába, apja kezei alá. Két év az ifjúsági csapatnál, majd 16 évesen már a felnőtteknél találta magát. Mindössze két évet kellett várni, 1945. március másodikán már a felnőtt válogatottban is bemutatkozhatott a Népstadionban Ausztria ellen. Ezen a mérkőzésen meg is szerezte első válogatott gólját, a csapat 5-2-re győzött. Ekkor még nem töltötte be a 18-at!

1949-ben klubja, a Kispesti AC átalakult, nevét Budapesti Honvédra változtatták, a piros-fekete szerelés helyett pedig jött a piros felső, fehér rövidnadrág összeállítás. A Honvéd a hadsereg csapata volt, sikeres klubnak számított akkoriban, válogatott játékosok sokaságát adta, a kor legjobb egyesülete talán egész Európában. Hazai pályán 1943-tól 1956-ig senki sem tudta megverni a magyar válogatottat, a sorozatnak Csehszlovákia vetett véget. Közben 1953-ban az újságírók Európa legjobb játékosának választották. Ha akkor létezett volna Aranylabda… 1956. október 14-én kényszerült búcsút venni a válogatottól, véletlenül szintén Ausztria ellen. Meglőtte szokásos gólját azon a meccsen is.

Ellentmondásos vélemények vannak arról, hogy miért nem került be többet a nemzeti csapatba, amelyben nyolcvannégy mérkőzésen nyolcvanháromszor talált be… Néhány játékos ugyanis a Kispest dél-amerikai túrájáról rendesen hazatért (pl. Bozsik), míg néhányan előbb Nyugat-Európa felé vették az irányt (pl. Czibor, Kocsis és Puskás). Itthon szankciókat helyeztek kilátásba.

Di Stéfanóval: legendás páros

Végül nem tért haza a várható “fogadtatás” miatt, a magyar szövetség el is tiltotta egy évre, amihez a FIFA hozzáadott még egyet… Külföldön kellett tehát csapatot találnia, persze, miután letelik az eltiltás… 1958-ban be is jelentkezett érte a … Manchester United… Hetekig folytak az egyeztetések, korabeli hírforrások (Manchester Evening News) és szurkolók elmondásai szerint már igen közel állt a Száguldó Őrnagy a szerződés megkötéséhez (a sokszorosan alacsonyabb fizetés ellenére is), ám sem a FIFA, sem az angol szövetség nem adta rá áldását. Aztán egy River Plate elleni mérkőzéssen már a Real Madrid mezét húzhatta magára… A George Best – Puskás Ferenc páros helyett így jött létre az Alfredo Di Stéfano – Puskás Ferenc páros. Puskás több európai és dél-amerikai országban is megfordult, számos olasz csapat ajánlatát utasította vissza (a San Remonál járt edzésekre, hogy formába lendüljön, de vitte volna az AC Milan és a Juventus is), mielőtt a Real Madridba igazolt volna.

Österreicher Emil segítségével került a Klubhoz, ahol olyan szenzációs képességű társak között játszhatott, mint Alfredo di Stéfano, Kopa, Rial, Santamaría, Gento, Domínguez. A spanyol drukkerek kezdetben aggodalommal figyelték a harmincas éveiben járó, kissé túlsúlyos Puskást, nem gondolták, hogy a csúcson lévő Madridnak egy meccshiánnyal küzdő játékos hasznára lehet. Az idő azonban szépen helyrerakta a dolgokat, hamarosan elnyerte a szurkolók bizalmát, a kétkedő hangok megszűntek létezni Panchot illetően.

Első szezonjában még nyelvi nehézségek hátráltatták, a beilleszkedés időszaka volt ez. Ettől függetlenül szórt az idény során négy mesterhármast, (első hazai meccsén a Chamartínban rögtön egy triplával nyitott a Sporting Gijón ellen). 1959. januárjában pedig a Las Palmas elleni 10-1 alkalmával rúgott hármat. Az 1960-61-es szezonban az Elche bánta Puskás zsenialitását. Négy Pancho gól, a végeredmény 11-2, rá egy évre öt gól, szintén az Elche ellen. 1963-ban nemcsak otthon, de a Nou Campban is hármat vágott a Barcelonának.

1959-60-ban, már mindhárom sorozatban, ahol a Real Madrid elindult, gólkirály lett, legjobb barátja pedig csatártársa, Alfredo di Stéfano. Huszonnégy meccsen huszonöt gól a ligában, ezt még három gólkirályi cím követte. Gól és még több gól. A BEK-ben 39 meccsen 34 gólig jutott, az 1960-as BEK-döntőben az Eintracht Frankfurt ellen négyszer talált be.

Döntőben sem azelőtt sem azóta senki nem tudott négy gólt szerezni. 7-3-ra nyert a Real Madrid. Gólkirály lett az 1960/61-es, az 1962/63-as és az 1963/64-es szezonban. Spanyol kupát nyert 1962-ben, a Sevilla elleni 2-1 alkalmával mindkét gól az övé. 1966-ban újra begyűjtötte a BEK-serleget a Real Madrid, de a döntőn nem játszott.

1960-ban viszont a Penarol elleni világkupa-döntő megnyeréséhez két góllal járult hozzá. Továbbá az 1962-es Benfica ellen elveszített döntőn is mesterhármast ért el. És a sor még sokáig folytatható.

Különleges egyéniség

Emberileg és játékosként is kivételes volt, a spanyol szurkolók szeretetét is mindig meghálálta. 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot és ugyanabban az évben Marokkó ellen pályára lépett a spanyol nemzeti tizenegyben. Harmincnégy éves volt akkor. Háromszor volt még válogatott, a chilei világbajnokság idejére esett mindhárom mérkőzés, Csehszlovákia, Mexikó és Brazília ellen. Egy győzelem mellett két vereség azonban nem volt elég a csoportból továbbjutáshoz.

Góllövő képességei egyedülállóak voltak, három BEK, sorozatban öt bajnoki cím, egy spanyol kupa, négy Pichichi a termés. Pályafutása befejeztével vállalkozásba fogott, de ez nem volt túl jövedelmező, visszatért hát a futballpálya környékére. Edzőként!

A görög Panathinaikost 1971-ben BEK-döntőbe vezette (az Ajax ellen). Az elődöntőben a Crvena Zvezda ellen 4-1-es hátrányból várta csapatával a visszavágót és innen sikerült kiharcolnia a döntőt! Milan Miljanic (később a Real Madridnál is dolgozott), a ‘Zvezda akkori edzője így emlékezett arra az elődöntőre a Puskás Ferenc Stadion névadó ünnepségén: “Sohasem felejtem el az 1971-es BEK-elődöntőt: Puskás a Panathinaikosz, jómagam a Crvena Zvezda kispadján ültem. Belgrádban 4-1-re nyertünk, és azt hittem, ez elég lesz a fináléhoz. Nem így történt: a visszavágón 3-0-val a görögök harcolták ki a továbbjutást, s ezt Puskás zseniális húzásainak köszönhették. Ennek a meccsnek a kazettáját hoztam ajándékba.”

Volt a chilei Colo Colo és a paraguay-i Sol de América edzője, de megfordult számos országban, mint edző, illetve technikai igazgató, például Kanada, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Ausztrália.

1999-ben a La Gazzeta Dello Sport a “Signor Gol”-ként nevezte, óriási eredényeinek köszönhetően. A lap a statisztikákat elemezve Pelé fölé helyezte.

A nagyszerű Puskás vagy ahogy Magyarországon hívták: “Öcsi”, emblematikus figurája a Real Madridnak, a szurkolók pedig a Real Madrid legsikeresebb korszakának legnagyobbjai között emlegetik.

Az Aranycsapat

Sokan tartják (a magyarok nagyrésze biztosan) az “Aranycsapat” néven elhíresült magyar válogatottat a valaha volt legjobb nemzeti csapatnak. A támadósorban Puskás Ferenccel az 1952-es olimpia megnyerése után (Jugoszlávia ellen) szinte mindenki egyértelmű esélyesként tartotta számon a válogatottat az 1954-es svájci világbajnokságon. Kezdetben minden szépen indult… A két világesemény között kétszer találkozott a magyar és az angol válogatott. Először a Wembley-ben, ahol a Száguldó Őrnagy kétszer köszönt be, az elsőt ezek közül egy olyan pimasz visszahúzós csel előzte meg, amelyet azóta is emleget a világ. Először kapott ki az angol válogatott hazai pályán a kontinensről érkezett csapattól. 1954. május 23-án a visszavágás reményében érkeztek Magyarországra az angolok, de csúnya 7-1-es vereséggel térhettek haza. A Népstadionban lejátszott mérkőzésre egyébként állítólag egymilliós(!) jegyigénylés érkezett! Az 1954-es VB-n az NSZK elleni 8-3-nál egy durva belépőt követően sérült meg, amely miatt ki kellett hagynia a Brazília és Uruguay elleni összecsapásokat. A döntőre visszatérhetett, amelyen már a 7. percben betalált, és akkor még úgy tűnt, a papírforma jön be. A németek azonban megfordították a meccset és mindenki meglepetésére övék lett a világbajnoki cím. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Ling játékvezető nem adta meg les miatt Puskás szabályos gólját a végén, amelyről elég csak annyit tudni, hogy később az angol sporttárs elismerte, hogy hibázott, amikor lest intett, illetve egy német dokumentumfilm, amely jórészt a döntő épen maradt felvételeit dolgozza fel a játékosok interjúival vegyítve, képi anyagot is szolgáltat az eset egyértelmű megítélésére. A válogatottban szerzett gólokat tekintve sokáig csúcstartó volt, csak 2003-ban az iráni Ali Daei döntötte meg rekordját.

Emlékezetes (na itt ki lehetne emelni szinte mindet) meccsei közé tartozik az 1952-es Svédország (előző olimpia győztese) elleni 6-0, csapatkapitányként természetesen a mezőny legjobbja és az albánok elleni 1950-es 12-0, amikor négy gólt szerzett. 1953-ban Rómában nyert a válogatott 3-0-ra a házigazda Olaszország ellen, ezzel a rangos trófeának számító Dr. Gerő kupa Magyarországra került.

Utolsó évei

1997-ben az Ausztrália elleni barátságos mérkőzésen (70. születésnapján) még láthattuk őt a Népstadionban.

2000. októberében Amancio Amaro és Alfredo Di Stéfano, Puskás korábbi csapattársai Budapesten jártak, ahol meglátogatták régi barátjukat, csapattársukat, és érdeklődtek egészségi állapota felől. Ekkor még nyugodtan térhettek haza, hiszen a már akkor is betegeskedő Öcsi bácsi állapota még kielégítő volt.

2002-ben tiszteletére nevezték át a Népstadiont Puskás Ferenc Stadionra (a névadón a Real Madridot Alfredo Di Stéfano és Emilio Butragueno képviselte). Hetvenöt éves volt ekkor. Butragueno így méltatta Puskást: “Nem hasonlíthatom magam Puskáshoz, mert ő zseninek született. Ő nekünk is akkora legenda, mint honfitársainak. Óriási részt vállalt a Real sikereiből, és ezért a spanyol szurkolók még mindig hálásak neki. Csak azt mondhatom, csodálatos futballista volt, köszönjük, hogy segített naggyá tenni a Realt.” A 2005. augusztus 14-ei Puskás Ferenc Válogatott-Real Madrid mérkőzésen viszont már nem kockáztatták az egészségét, a Kútvölgyi-kórházban nézte végig a találkozót.

2006. november 17. Minden magára valamit is adó sajtóorgánum címlapon számol be a futballvilág legújabb tragédiájáról. Puskás Ferenc a reggeli órákban távozott az élők sorából. November 17-ét a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította. A Száguldó Őrnagy csatlakozott a legendás Aranycsapat már nem élő tagjaihoz és az égi futballpályákon lövi tovább a gólokat a régi társakkal. Nyugodjék békében!

Puskás számokban

  • Név: Puskás (Purczeld) Ferenc
  • Születési idő/hely: 1927. április 2. Budapest
  • A Real Madrid játékosa: 1958. június 1. – 1967. június 30.

Klubjai játékosként

  • 1939-1956: Kispesti AC (később Budapesti Honvéd)
  • 1958-1967: Real Madrid CF

Edzői pályája

  • 1967: Hercules Alicante
  • 1967: San Francisco Gales
  • 1967-1968: Vancouver Royals
  • 1969: Alavés
  • 1970-1974: Panathinaikosz
  • 1974-1976: Colo Colo
  • 1976-77: Szaúd-Arábiai szövetségi kapitány
  • 1977: Murcia
  • 1978-1979: AEK Athén
  • 1979-1984: Al-Maszri
  • 1985: Sol de America
  • 1986: Cerro Porteno
  • 1988-1991: Panhellenic South Melbourne
  • 1992: az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója
  • 1993: magyar szövetségi kapitány

Eredményei játékosként

  •  6-szoros spanyol bajnok (1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67)
  •  3-szoros BEK-győztes
  •  1-szeres spanyol kupa győztes
  •  1-szeres világkupa-győztes
  •  3 Ramón de Carranza kupa
  •  1 Trofeo Aid el Kabir
  •  1 Benito Villamarín
  •  4-szeres spanyol gólkirály (1960, 1961, 1963, 1964)
  •  Az Aranylabda-szavazáson második (1960)
  • – 5-szörös magyar bajnok (1949-50, 1950, 1952, 1954, 1955, nem hivatalos bajnoki cím: 1956)
  • – 4-szeres magyar gólkirály
  • – Olimpiai bajnok (1952)
  • – VB-döntős (1954)
  • 4-szeres spanyol válogatott
  • 84-szeres magyar válogatott (83 gól) – egyes statisztikák szerint 85 meccs 84 gól

Eredményei edzőként

– 3-szoros görög bajnok (1969-70, 1971-72, 1978-79)
– 1-szeres ausztrál bajnok (1990-91)
– 1-szeres ausztrál kupagyőztes (1990)

Mérkőzései a Real Madridban

  • – 180 bajnoki
  • – 39 BEK
  • – 41 Copa del Rey
  • – 2 világkupa
  • – 110 barátságos és egyéb meccs
  • 324 gól 372 mérkőzésen mindent összevetve
  • 240 gól 263 hivatalos mérkőzéseken

Egyéb címei

  • – Európa leggólerősebb játékosa (1948 – 50 gól)
  • – Világválogatott (1963)
  • – Európa-válogatott (1965)
  • – FIFA Hall of Fame tagja (1998)
  • – A 20. század legjobb magyar játékosa (2001)
  • – A Nemzet Sportolója (2004)
  • – Az IFFHS huszadik század gólkirálya címet Puskás Ferenc kapta.
  • – A NOB érdemrend tulajdonosa.
  • – Minden idők harmadik legjobb góllövője Pelé és Josef Bican mögött.
  • – Kispest díszpolgára.