Michael Laudrup (született: 1964. június 15.) dán labdarúgó és edző. Korának legtechnikásabb játékosai között tartjuk számon és óriási népszerűségnek örvend a szurkolók körében. Bár legnagyobb sikereit az FC Barcelona színeiben érte el (1992-es Európa Kupa-győzelem, sorozatban négy bajnoki cím), 1994-ben a Real Madridhoz igazolt és itt rögtön begyűjtötte ötödik La Liga-győzelmét, két éven keresztül volt a csapat meghatározó tagja. 1998 júniusáig szerepelt a dán válogatottban, 104 fellépésen 37 gólt számlál. Nála többször csak a legendás kapus, Peter Schmeichel lépett pályára (129 alkalommal). 1994 novemberétől 1998 júniusáig (visszavonulásáig) 28 mérkőzésen a csapatkapitányi karszalagot is ő viselte. 2000-ben a dán nemzeti csapat másodedzője lett, első menedzseri munkáját pedig 2002-ben vállalta el, egykori klubját, a Bröndby IF-et 2005-ben bajnoki címig vezette. 2006 májusában távozott a klubtól.
Futballista család
Michael Laudrup családjában immár harmadik generáció óta a labdarúgás számít a fő foglalkozásnak. Édesapja, Finn Laudrup korábbi dán válogatott és Rapid Wien-játékos, nagyobbik fia Mads 2005 januárjától kezdve különböző dán korosztályos válogatottak csapatkapitánya, kisebbik fiát, Andreast pedig tavaly márciusban válogatták be az U16-os csapatba.
Michaelnek van egy öccse is, Brian Laudrup, aki szintén nagy karriert futott be, többek között 1992-ben Európa-bajnokságot nyert. Ezen a tornán Michael nem szerepelhetett, mert nézeteltérései voltak Richard Moller Nielsen szövetségi kapitánnyal. 2004-ben a Laudrup-testvérek bekerültek abba a névsorba, amelyet Pelé állított össze a FIFA 100. születésnapjára. A lista a 125 legjobb ma élő labdarúgó nevét foglalja magába.
Játékstílusa
Igazi játékmester, aki a passzainak hatékonyságával, elegáns stílusával tűnt ki a mezőnyből. Kivételes képességeinek köszönhetően a legjobb európai játékosok között említjük, játéka leginkább a háromszoros aranylabdás Michel Platiniéhez hasonlít. Önzetlenségéből adódóan azonban ő sokkal kevesebb gólt szerzett. Korábbi csapattársa, Raúl egy 2006 áprilisi interjúban a legjobb játékosnak nevezte azok közül, akikkel valaha egy csapatban játszott. A mindig szókimondó Romário, akivel a Barcelonában játszott együtt, a futballtörténelem ötödik legjobb labdarúgójának tartja (Pelé, Maradona, sajátmaga, és Zinedine Zidane mögött). Ezek után persze jogos a kérdés, hogy miért nem választották soha a világ legjobb játékosának… Laudrup egy igazi úriember volt a pályán, soha nem kapott piroslapot. Mindig arra törekedett, hogy kijátssza az ellenfelet, mintsem hogy felrúgja.
Széles körben csodálták technikai tudását, eleganciáját, lapos passzait, cseleit, de látása a pályán mindenek felett áll. Jorge Valdano, Real Madrid-beli edzője mondta róla: „mindenütt szeme van”. Védjegyévé vált, hogy egyik irányba nézett, másik irányba passzolt, számos ellenfelet megtréfálva ezzel. Különleges cselét, amivel távol tartotta magától a védőket, csak „Made In Laudrup”-nak nevezték. Csapattársai közül sokan mondták: csak futni kell, majd ő megtalálja a módját, hogy hogyan passzolja le a labdát. Az FC Barcelonában Sztojcskov oldalán játszott, rengeteg gólpasszal segítve, Madridban pedig Iván Zamoranót (aki Laudrupot „el genio”-nak, géniusznak nevezte) szolgálta szebbnél szebb labdákkal. Csapatában majdnen mindig az ő nevéhez fűződött a legtöbb assziszt.
A kezdetek és a nemzetközi áttörés
A Koppenhágához tartozó Frederiksbergben született, első klubja a Vanlose IF kölyökcsapata lett, ahol édesapja edzősködött. Amikor Finn Laudrup 1973-ban a Bröndby IF-hez került, természetesen mindkét fiát magával vitte. 1976-ban már az első osztályú Kjobenhavns Boldklub (KB) csapatához igazolt, míg Brian még maradt a Bröndbynél. Tizenhárom éves korában próbajátékra hívta az Ajax, de végül nem szerződtették le. A KB-nél lett ifjúsági válogatott, különböző korosztályos nemzeti csapatokban 25 meccsen 14 gólig jutott. Mezszáma a 9-es, 10-es vagy a 11-es volt, ez mérkőzéstől függött. 1981-ben itt debütált az élvonalban, de a következő évben visszakerült a frissen feljutott Bröndbyhez, mivel a KB nem tudta kifizetni játékosait és visszasorolták az amatőr bajnokságba.
A Bröndby színeiben két góllal kezdett a szintén friss feljutó B 1909 elleni 7-1-re megnyert mérkőzésen. Következésképpen meghívták a válogatottba is és tizennyolcadik születésnapján magára is ölthette a címeres mezt, minden idők második legfiatalabb dán válogatott játékosa lett (Harald Nielsen után). 1981-ben Allan Simonsen akkori Barça-játékos javaslatára már ajánlatot tettek érte a katalánok, de ekkor még Michael és édesapja nem fogadta el, nem tartották túl szerencsésnek, hogy egyből a mélyvízbe dobják a fiatal játékost. Végül úgy döntöttek, hogy tanulmányai befejeztével szerződhet külföldre. Az 1982-es évet 15 góllal zárta és az első osztály harmadik legeredményesebb góllövője lett. Teljesítményének elismeréseként ő lett az év játékosa Dániában. Fél szezon és kilenc szerzett gól a dán bajnokságban és érdeklődők hada. A Barça, az Ajax, a Borussia Mönchengladbach és a Real Madrid is szerette volna soraiban tudni, végül a Serie A címvédője, a Juventus FC csapott le rá. Dán átigazolási rekordot döntve, 1 millió dollárért került Laudrup Olaszországba.
Az itáliai évek
Mivel a külföldiek száma két főre volt korlátozva, a lengyel középpályás, Zbigniew Boniek és Michel Platini szerepeltetése miatt Laudrup a frissen feljutott SS Laziohoz került kölcsönbe egy évre. Első meccsén rögtön két gólt szerzett, bár a csapat 4-2-re kikapott a Hellas Veronától. A római gárda épphogy elkerülte a kiesést, de mivel Boniekre és Platinire még mindig igényt tartottak Torinoban, maradt Rómában még egy évre. Annak ellenére, hogy a Lazio folyamatosan a kiesés ellen küzdött, bekerült Dánia 1984-es EB-keretébe, és játszott is mind a négy meccsen. Az 1984/85-ös szezon rosszul indult a Lazio számára, tökutolsóként ki is estek a Serie B-be, Laudrup is csak egy gólt szerzett az egész idényben.
Visszatért a Juventusba Boniek helyére. Rögtön az első évben megnyerték a Serie A-t és a Világkupát is, Laudrupot pedig 1985-ben is az év játékosának választották Dániában. Tagja volt az 1986-os mexikói világbajnokságon résztvevő dán válogatottnak, az Uruguay elleni 6-1-re nyert mérkőzésen szerzett szólógólja máig emlékezetes. A Morten Olsen, Andersen, Lerby, Elkjaer és Laudrup nevével fémjelzett csapatot egyébként a Butragueno-vezette Spanyolország búcsúztatta.
A következő év már nem volt túl sikeres, a Juventust óriási sérüléshullám sújtotta, amely elérte Platinit és Laudrupot is. Miután Platini 1987-ben visszavonult, neki és a frissen igazolt wales-i Ian Rushnak kellett volna betölteni a francia szerepét, de nem szerzett annyi gólt, pedig mind a 30 bajnokin játszott. Az 1988-as EB sem sikerült jól számára, a válogatott csúnyán leszerepelt, bár a két góljukból az egyiket Laudrup szerezte.
A Barcelona és a Real Madrid
1989-ben Spanyolországba az FC Barcelonához került, soha nem látott sikerek következtek a korábbi holland csapatkapitány, Johan Cruyff edző vezetésével. Maximum három külföldi lehetett a csapatban, a másik kettő Ronald Koeman és Hriszto Sztojcskov volt. Gyakorlatilag mindannyian a Dream Team néven elhíresült csapat oszlopos tagjai voltak. 1991-1994-ig sorozatban négyszer nyerték meg a bajnokságot, 1992-ben az Európa Kupát. Barcelonában töltött évei alatt Laudrupot kétszer is megválasztották a spanyol liga legjobb játékosának. Azonban 1994-ben a Barcelona igazolt egy negyedik külföldi labdarúgót is Romário személyében, ez azt jelentette, hogy valakinek ki kellett maradnia a csapatból, mivel egyszerre csak három külföldi lehetett a pályán. Azzal pedig, hogy Laudrup kimaradt az AC Milan elleni BL-döntőre jelölt keretből, gyakorlatilag véget is barcelonai pályafutása.
Ugyanebben az évben összeveszett Johan Cruyffal és nagy vihart kavarva a Real Madridhoz szerződött, ahol újfent bajnokcsapat tagja lehetett, megtörve ezzel a katalánok egyeduralmát. Ő az egyetlen olyan játékos, aki sorozatban öt spanyol bajnoki címet szerzett két különböző csapat tagjaként. A kezdeti sikerek után azonban egy sikertelen szezon következett és a címvédő dán válogatott sem jutott tovább csoportjából az 1996-os angliai EB-n. Annak ellenére, hogy csak két idényen keresztül erősítette a királyi gárdát, 2002-ben a Marca internetes szavazásán a Real Madrid történetének tizenkettedik legjobb játékosának választották. Érdekesség, hogy amikor 1994-ben, a Barcelona 5-0-ra verte a Real Madridot, Laudrup szerepelt a katalán csapatban, majd egy évvel később, amikor Madridban nyert a Real, akkor szintén a győztes oldalon lépett pályára, immár Real-játékosként.
Egy rövid kitérőt tett Japánba a Vijssel Kobe csapatához, majd visszaszerződött Európába az Ajaxhoz, ahol 1998-ban bajnoki címet ünnepelhetett. Profi játékosként utoljára a franciaországi világbajnokságon láthattuk, ahol csapatát a legjobb nyolc közé vezette. A nyolcaddöntőben Nigéria ellen például egy hamisítatlan Laudrup-gólpasszal ajándékozta meg Ebbe Sandot, aki fejesével 3-0-ra alakította a mérkőzés állását. Mivel Sand néhány másodperccel azelőtt állt be, így az ő nevéhez fűződik a világbajnokságok történetének leggyorsabb gólja, amelyet cserejátékos szerzett. A mérkőzés egyébként 4-1-es dán győzelemmel ért véget.
Visszavonulása óta szabadidejében olykor pályára lép a Lyngby Boldklub öregfiúk csapatában.
Edzői karrierje
2000-ben kezdett edzősködni Morten Olsen mellett a dán válogatottnál. A csapat 4-2-3-1-es felállásban a két gyors szélsővel rövidpasszos játékot játszott, sok labdát birtokolva. A 2002-es VB-n csoportelsőként jutottak a legjobb tizenhat közé, ahol Anglia állította meg őket. A VB után a Bröndby vezetőedzője lett, segédje pedig John „Faxe” Jensen, akivel a válogatottban csapattársak voltak egykor.
Közel ugyanazt a taktikát alkamazta, mint amit Olsennel a válogatottban. Az idősebb játékosok helyett lehetőséget adott számos fiatal tehetségnek is, de a védelem megerősítésére leigazolta például a rutinos válogatott játékost, Morten Wieghorstot. Első évében az Odense BK ellen rögtön megnyerték a dán kupát, a következő két évben pedig szintén bejutottak a döntőbe. 2005-ben ismét kupagyőzelem, ezúttal azonban már a bajnoki cím is sikerült.
A 2005/2006-os szezon végén Jensennel együtt távozott a Bröndbytől, mert nem sikerült megegyezni az új szerződésével kapcsolatban. Számos klubbal szóbahozták, ezek közül talán a legérdekesebb a Real Madrid vezetőedzői posztja, valamint olyan hírek is napvilágot láttak, hogy esetleg Lars Lagerbäck helyét veszi át a svéd válogatottnál.
Laudrup számokban
Teljes név: Michael Laudrup
Születési idő/hely: 1964. június 15./Koppenhága
Magasság: 183 cm
Becenév: Michelino, Kongen – The King
Ifjúsági csapatai:
Vanlose IF
Brondby IF (1973-1976)
KB (1977-1980)
Felnőtt csapatai:
KB (1981)
Brondby IF (1982-1983)
Juventus FC (1983-1989)
SS Lazio (1983-1985, kölcsönben)
FC Barcelona (1989-1994)
Real Madrid (1994-1996)
Vijssel Kobe (1996-1997)
Ajax Amsterdam (1997-1998)
Dánia (1982-1998, 104 meccs/37 gól)
Csapatai edzőként:
Dánia (2000-2002, másodedző)
Brondby IF (2002-2006)
Getafe CF (2007- )
Eredményei játékosként
– Olasz bajnok (1986: Juventus)
– Spanyol bajnok (1991, 1992, 1993, 1994: Barcelona; 1995: Real Madrid)
– Holland bajnok (1998: Ajax)
– Spanyol kupagyőztes (1990: Barcelona)
– Spanyol Szuperkupa-győztes (1990, 1992: Barcelona)
– Holland kupagyőztes (1998: Ajax)
– Világkupa-győztes: (1985: Juventus)
– BEK-győztes (1992: Barcelona)
– Európai Szuperkupa-győztes (1992: Barcelona)
– Az év játékosa Dániában (1982, 1985)
– Spanyol bajnokság év játékosa (1992, 1993)
– Fair Play-díjas (1994)
– 1999-ben az elmúlt 25 év legjobb külföldi játékosának választották a spanyol bajnokságban
– A valaha volt legjobb dán játékos (2006)
Eredményei edzőként
– Dán szuperkupa (2002, 2005: Bröndby)
– Dán kupa (2003, 2005: Bröndby)
– Az év edzője Dániában (2003, 2005)
– Dán bajnok (2005: Bröndby)
Utolsó módosítás: 2008. november 24.