Luis del Sol Cascajares a spanyol futball történetének egyik legjelentősebb alakja. A Héttüdejűnek is becézett játékos balszélsőként kezdte, majd középső középpályásként lett korának meghatározó játékosa. Rendkívül komplett labdarúgó volt, fizikálisan erős, magas játékintelligenciával.
1935. április 6-án született Arcos de Jalón-ban (Soria). Két hónapos volt, amikor családja Sevillába költözött. A San Jerónimo negyedben nőtt fel és tizennégy évesen már dolgozott az ISA nevű gyárban. Az Alegría kölyökcsapat után első említésre való klubja a Ferroviarios volt, ahonnan José Valera hívó szavára a Betis ifjúsági csapatához vezetett az útja.
Leszámítva egy Utrerai kitérőt, hét éven keresztül erősítette a zöld-fehéreket, akik rövid időn belül két osztályt is ugrottak. Először 1954-ben a második vonalba jutottak fel, majd 1958-ban már a legjobbak között szerepeltek. Del Sol az 1955/56-os idénytől kezdve volt a felnőtt csapat tagja. Teljesítményére a Real Madrid technikai igazgatója is felfigyelt és 1960 tavaszán a fővárosiakhoz került. Habár csak két évig volt a klub játékosa, pályafutása legjelentősebb trófeáit madridistaként szerezte, nevét ekkortól kezdték a legjobbak között számon tartani.
Játszott Glasgow-ban a Frankfurt elleni BEK-döntőben és a Penarol elleni Világkupa-finálé mindkét mérkőzésén. Érkezése gyümölcsöző volt mind a Madrid, mind a játékos számára. Kevesen nyertek ilyen rövid idő alatt két ilyenjelentős trófeát.
1962-ben úgy döntött, szerencsét próbál Itáliában és a Juventushoz szerződött. Szeptember 16-án debütált a Serie A-ban és nyolc év alatt egy bajnoki és egy kupaelsőséget ért el csapata. 294 mérkőzésen 29 gólt szerzett a zebráknál. Két évet még lehúzott az AS Románál, majd Szusza Ferenc kérésére visszatért a Betishez. Utolsó profi mérkőzéseit ott játszotta, és harmincnyolc évesen onnan is vonult vissza.
Tizenhat mérkőzésen szerepelt a spanyol válogatottban, ebben benne foglaltatnak a chile-i és az angliai mundiálon való szereplései is. Az 1964-es Európai Nemzetek Kupája végső fázisában nem játszott, de az odáig vezető úton igen, így Európa-bajnoknak mondhatja magát.
Később edzőként tevékenykedett, jelenleg a Betis szakmai stábjában dolgozik.
Del Sol számokban
Teljes név: Luis del Sol Cascajares
Becenév: Siete Pulmones, Cepillito
Születési idő/hely: 1935. április 6./Arcos de Jalón
Posztja: középpályás
Klubjai játékosként:
– Alegría
– Ferroviarios
– Betis (1953-1960, 1972-1973)
– Utrera (1953–1954, kölcsönben)
– Real Madrid (1960–1962)
– Juventus (1962–1970)
– AS Roma (1970–1972)
Klubjai edzőként:
– Carmona
– Jerez Industrial
– Betis Juvenil
– Betis (1986–1987, 2001)
– Recreativo (1990)
A válogatottban:
– 1-szeres spanyol U21-es válogatott (1959)
– 3-szoros spanyol B válogatott (1957–1959)
– 16-szoros felnőtt válogatott (1960–1966, 3 gól)
Eredményei
– Világkupa-győztes (1960: Real Madrid)
– BEK-győztes (1960, Real Madrid)
– spanyol bajnok (1961, 1962: Real Madrid)
– spanyol kupagyőztes (1962: Real Madrid)
– olasz bajnok (1967: Juventus)
– olasz kupagyőztes (1965: Juventus)
– Európa-bajnok (1964)