Hová tűntél? IV. rész – Gabriel Heinze

A „Hová tűntél” sorozatunk negyedik részében azzal a Gabriel Heinzevel foglalkozunk, aki 2007 és 2009 között szolgálta a klubot. Nézzük hogyan alakult az argentin balhátvéd jövője a Real Madrid után!


Gabriel Heinze 1996-ban kezdte pályafutását az argentin Newell’s Old Boys csapatában. Egyetlen esztendőt töltött Lionel Messi korábbi klubjánál, végül a Real Valladolidhoz igazolt. Itt egyetlen egyszer lépett pályára az első osztályban, majd 1998. decemberében kölcsönadták a Sporting CP-nek.

Számításai nem jöttek be Portugáliában, ezért a 2000/01-es idényt követően a PSG-be távozott, ahol meghatározó játékossá vált. Több, mint 100 mérkőzésen lépett pályára a párizsiak színeiben, és kulcsfontosságú szerepet vállalt a 2004-es Francia Kupa megszerzésében.

2004. júniusában Heinze a Manchester Unitedhez szerződött 6,9 millió fontért. Szeptember 11-én debütált egy Bolton Wanderers elleni 2-2-s mérkőzésen, a szurkolók pedig imádták. A 2004/05-ös szezonban a klub legjobb játékosává választották.

2005. szeptember 14-én egy súlyos sérülés következtében az egész szezont kihagyni kényszerült. Ezelőtt 2 gólt szerzett a Bajnokok Ligájában, a Debreceni VSC ellen.

2006. áprilisában visszatért a tartalékcsapathoz, de a harmadik mérkőzésén egy újabb sérülés súlytotta őt, ami megakadályozta abban, hogy visszatérjen az első csapathoz. A sérülései végül annyira rendszeressé váltak, hogy Patrice Evra érkezett a helyére, ő pedig utolsó éveiben középpályássá vált. Alex Fergusonnak csalódást okozott, ezért már nem is számoltak vele a jövőben. Voltak hírek arról, hogy a Liverpool ajánlatot tett érte, de az United mindezek ellenére elutasította.

2007. augusztus 22-én egy négyéves szerződés keretein belül írt alá a Real Madridhoz, és ő lett a harmadik (David Beckham és van Nistelrooy után) United-játékos, aki csatlakozott a Blancókhoz. 8 millió fontért érkezett.

Szeptember 2-án debütált a Villarreal ellen, Raúl cseréjeként. 2008. mrácius 30-án megszerezte első madridi gólját, a Sevilla elleni 3-1-s győztes meccsen. Végül 20 tétmérkőzésen lépett pályára, és a szezon végén spanyol bajnoknak mondhatta magát.

A második idényében több lehetőséghez jutott, azonban a Spanyol Szuperkupán kívül semmit nem nyert a csapat.

2009. július 30-án a francia Marseillehez írt alá két évre. Első idényében mondhatni meghatározó játékossá nőtte ki magát, és nagy szerepet vállalt a csapat bajnoki címében, valamint ugyanebben az esztendőben ők nyerték meg a Francia Kupát is. A 2010/11-es idényben Heinze ismét védőkező középpályás volt, amikor március 20-án egy szép szabadrúgás-góllal vezetette győzelemre csapatát a PSG ellen.

2011. június 1-jén a Marseille hivatalos weboldalán erősítette meg a hírt, miszerint Heinze a szezon végén elhagyja a csapatot.

2011. július 22-én csatlakozott az AS Rómához, immáron szabadon igazolható játékosként. Az olasz csapat színeiben szeptember 11-én debütált, egy Cagliari elleni vesztes mérkőzésen.

2012. március 19-én már 25 mérkőzés volt a háta mögött, ezért szerződése automatikusan meghosszabbításra került plusz egy évvel. Öt hónappal később a Roma hivatalos weboldalán jelentette be, hogy azonnali hatállyal felbontják Heinze szerződősét. Ugyanezen a napon csatlakozott egykori klubjához, a Newell’s Old Boyshoz.

A nemzeti csapatban szép számokkal büszkélkedhet, hisz 72-szer sikerült magára ölteni Argentína mezét. 2003. április 30-án debütált, a következő évben pedig már Nyári Olimpia győztes volt válogatottjával. Annak ellenére, hogy a Manchester Unitedban töltött időszaka alatt többször is sérült volt, meghívót kapott a 2006-os FIFA Világbajnokságra, ahol a negyeddöntőben búcsúztak a sorozattól.

Pályára lépett a 2007-es Copa Américán, és a 2010-es Világkupán is.

Játékos karrierje után edzősködésbe kezdett, annak ellenére, hogy nem rendelkezett megfelelő engedéllyel. 2015. júniusában az argentin Godoy Cruzban kapott vezetőedzői munkát. Szeptember 27-én végül kirúgták, két győzelem, két döntetlen és hat vereség után.

2016. júliusában szintén vezetőedző lett, ekkor már a Argentinos Juniors trénere volt. Csapatát az első osztályba vezette, ezért új szerződést kapott. Egy évet töltött a Juniors kispadján, végül 2017. augusztus 1-jén távozott. 44 mérkőzésen irányította a most már Diego Dabove által irányított csapatot, átlagosan két pontot szereztek.

2018. január 1-jén a szintén argentin Vélez Sarsfieldhez írt alá, ahol a legtöbb időt töltötte el, mint vezetőedző. 70 mérkőzésen irányíthatta a Vélezt, majd 2020. március 9-én lemondott. Mai napig számtalan pletyka kering arról, hogy ő lehet a Marseille új vezetőedzője.

Statisztikái klubcsapatokban:

  • Newell’s Old Boys: 67 mérkőzés, 3 gól, 1 gólpassz, 15 sárga, 1 piros lap és 5686 játszott perc
  • Sporting CP: 1 mérkőzés, 90 játszott perc
  • PSG: 132 mérkőzés, 8 gól, 4 gólpassz, 32 sárga lap és 11948 játszott perc
  • Manchester United: 83 mérkőzés, 4 gól, 4 gólpassz, 15 sárga lap és 6669 játszott perc
  • Real Madrid: 60 mérkőzés, 3 gól, 3 gólpassz, 15 sárga lap és 4997 játszott perc
  • Real Valladolid: 55 mérkőzés, 1 gól, 18 sárga lap, 1 piros lap és 4693 játszott perc
  • Marseille: 77 mérkőzés, 10 gól, 1 gólpassz, 13 sárga lap és 6552 játszott perc
  • AS Roma: 32 mérkőzés, 0 gól/gólpassz, 6 sárga lap és 2652 játszott perc

Trófeák:

  • Az év játékosa (2004/05, Manchester United)
  • Angol bajnok (2007, Manchester United)
  • Spanyol bajnok (2007/2008, Real Madrid)
  • Spanyol Szuperkupa-győztes (2008/2009)
  • Francia bajnok (2009/2010, Marseille)
  • Francia Kupa-győztes (2003/2004, PSG)
  • Francia Ligakupa-győztes (2010/11 és 2009/10, Marseille)
  • Argentín bajnok (2013, Newell’s Old Boys)
  • Olimpiai Érem (2003/04, Argentína Olimpiai csapat)

forrás: Wikipédia, Transfermarkt, UEFA.com, Diario AS, The Sun

Talán ezek is érdekelhetnek:

ÁLTALÁNOS
ÁTIGAZOLÁSOK

Leave a Reply