Marcelo mai búcsúztatása sokunk szemébe csalt könnyeket. Mit szépítsem, én bőgtem, mint egy óvodás. És volt egy olyan pillanat, amikor Raúl is elérzékenyült.

„El szeretnék mondani dolgokat, de mindenekelőtt Raúlnak szeretnék köszönetet mondani, aki ott ül.” – kezdte a beszédét.

„Sokat segítettél, amikor megérkeztem, és amikor megszületett Enzo fiam. Soha nem felejtem el, hogy ajándékot adtál, sok mindent a babának, és sok tanácsot adtál. Te és a családod mindig nagyon jó volt hozzánk, ragaszkodó, és ezt én soha nem felejtem el, és mindig is követni akartam a példádat ” – köszönte meg könnyek között Marcelo. Sírás Level 1000.

Clarice- t is meghatotta férje beszéde. – „Szeretnék köszönetet mondani a feleségemnek, mert mindig mellettem volt, mióta elkezdtem futballozni. Ha az vagyok, aki ma, az miattad van, Clarice.” – mondta neki a labdavarázsló, és a szemébe nézett. Sírás Level 2000.

„Köszönöm a csapattársaimnak, az edzőimnek, de mindenekelőtt a személyzetnek, a fizikusoknak, a biztonságnak, azoknak, akik a színfalak mögött dolgoznak és a piszkos munkát végzik. Szeretném kiemelni a munkájukat, mert csak a játéknak szentelhettem magam, és mindig minden készen volt. „

„Nem érzem magam legendának. Nincs problémám azzal, hogy elhagyom a Madridot. Az élet itt nem ér véget. Nem fogok nyafogni, hogy – A fenébe, még egy évet akartam…”

„Mindig a Real Madridnak fogok szurkolni, és mindannyian közösen döntöttünk, hogy a bejárati ajtón megyek el, és mindenki szemébe bele nézek. Nem akartam még egy-két évig szánalomból folytatni.”

„Amit itt hagyok, az az alázatosság, hogy tudd, hogy hol vagy. Beszéltem a családommal, és elmondtam, hogy öt Bajnokok Ligáját nyertem. Nem játszottam a legutóbbi döntőben, másban játszottam fontos szerepet. Beszéltem Rodrygóval a meccs előtt, és nagyszerű beszélgetést folytattam Fede Valverdével is. Ettől nagyon fontosnak éreztem magam. Ez az örökség, amit magam mögött akarok hagyni. Ezeket a belső dolgokat. Hogy a fiatalok megértsék, hogy mindez mennyire számít. És rájönnek, hogy Madrid ettől sokkal jobb, mint gondolnánk.”

„Soha nem gondoltam semmi másra. Mindig a pillanatban éltem. Győztem itt, varázslatos éjszakákat éltem át… Szerencsés voltam az életemben. Szerencsés, hogy a Madridban játszhattam, és nem volt sérülésem.”

„Roberto Carlos? Nagyon nehéz összehasonlítani vele magamat. Amikor egy ilyen nagy klubhoz érkezel, mindig nagyszerű játékosok vannak már ott. Az újságírók azt mondták, hogy jön Roberto Carlos cseréje, de én Marcelo akartam lenni. Számomra nem volt más hasonló Robertohoz. A történelem legjobbja. A nevem Marcelo, és én írom a történetemet.”

„Mindig mosolyogtam és boldog voltam Madridban. Mindannyiunknak vannak problémái az életben, de mindig mosolyogni kell.”

„Mindig a szívemben fogom hordozni a szurkolókat. Emlékszem, hogy a születésnapomon egy meccsen a Bernabéu boldog születésnapot énekelt nekem. És az utcán az emberek azt mondják, hogy ne menjek el. Örülök, hogy az emberek emlékeznek rám, nem csak egy fickó vagyok nekik, aki a labdába rugdosott.”

„A mai a legboldogabb nap, amióta Madridban vagyok. Mert elmegyek, és rájövök, hogy örökséget hagytam.„

„Madrid… Nincsenek szavak, hogy leírjam, mit érzek Madrid iránt. Hihetetlenek azok az emberek, akik mögötte dolgoznak. Mindig is igyekeztem mindenkivel egyenlően bánni, mert azt akartam, hogy amikor abbahagyom a játékot, visszatérhessek. Nem akarom, hogy úgy lássanak, mint egy játékost, aki visszatér, hanem mint egy embert, akit szeretnek. Ráadásul nem érzem úgy, hogy elmennék. Nem hagyom el Madridot.”

A ccikk a Marca cikkei és az online közvetítés alapján készült, kiemelt kép szintén Marca.